Ízületi gyulladás vs. ízületi kopás. Miért fáj? Mit lehet tenni?

 Kategória: Mozgásszervi problémák
Ízületi gyulladás, ízületi kopás

A képek illusztrációk. Forrás: Pixabay

Biztosan hallottál már erről a két igen gyakran emlegetett mozgásszervi betegségről, melyek nevét, ha latinul hallod, talán meg sem tudod különböztetni egymástól.

Az ízületeket érintő betegségek két nagy csoportja az ízületi gyulladás (arthritis) és ízületi kopás (arthrosis). Mindkét betegségre jellemző, hogy sokféle kórkép tartozik hozzájuk és igen gyakoriak a lakosság körében. Fontos az elkülönítésük, mivel a kezelésük is eltérő.

 

Összehasonlítás

Mindkét betegség degenerációval és gyulladással jár. A látható tünetek alapján néha össze is téveszthetőek.
Az ízületi kopásra alapvetően nem jellemző a gyulladás, de következményként kialakulhat. Az ízületi gyulladás esetében először létre jön a gyulladás és ezt követően alakulnak ki a degeneratív elváltozások.

Fájdalom tekintetében a kopásnál egyénenként nagy különbségek adódhatnak. Az elinduló folyamatok nem minden esetben érzékelhetőek, mert a porcokban nincsenek érző idegek. A fájdalom egy idő után megszűnhet vagy szezonálissá válhat.

Leginkább a porcok körüli gyulladásos folyamatok generálnak fájdalmat.

Néhány kiemelt tényező összehasonlítása:

jellemzés Arthrosis
(ízületi kopás)
Arthritis
(ízületi gyulladás)
kiindul porcokból ízületi belhártyából
kimutatható kórokozó nincs van (kivéve ha autoimmun)
fájdalom van van
éjszakai fájdalom nincs van
gyulladás nincs van
általános betegségérzet nincs van
indítási merevség max. 30 perc legalább 1 óra
érintett ízületek száma általában 1 lehet több is
kezelés konzervatív elsősorban gyógyszeres

 

ÍZÜLETI KOPÁS (ARTHROSIS)

Degeneratív ízületi megbetegedés, mely a porcokból indul ki, azok egyensúlyi állapotának megbomlásával, minőségi és mennyiségi megváltozásával jár. Vagyis a porcépítő és bontó folyamatok aránya megváltozik, a bontó folyamatok javára. Ennek oka lehet ismeretlen eredetű is, ekkor valószínűsíthető, hogy öröklött genetikai eltérések okozzák. Pl. az ujjakon jelentkező Heberden arthrosis, Bouchard arthrosis, térd- vagy csípőarthrosis.

Ha másodlagos formáról van szó, az azt jelenti, hogy valamilyen ismert és meglévő betegség, trauma vagy fejlődési rendellenesség talaján fejlődik ki az arthrosis. Ennek során megváltozhatnak a normális terhelési viszonyok (pl. O-láb, X-láb), egyes ízületek túlterhelődnek és elindul a kopási folyamat. Valamint gyulladásos eredetű betegségek során is jelen vannak porcbontó enzimek, pl. a köszvény vagy a reumatoid arthritis esetében.

Folyamatos vagy ismétlődő fizikai túlterhelés is okozhat ízületi kopást, nem csak a versenyszerűen sportolók körében. Akár a számítógép mellett ülők kezének kisízületei is ki lehetnek téve ennek a veszélyforrásnak.

Ízületi fájdalom

Miért fáj az ízületi kopás?

Hogy megértsük, miért fáj a porckopás vagy ízületi kopás, tudnunk kell, hogy az ízületeinket (mely tulajdonképpen két egymáson elmozduló csontvég) sikamlós anyaggal ellátott porc borítja, mely védi őket a mozgás, súrlódás közben.

Az előrehaladott porc pusztulás magával vonja az ízület egyéb alkotórészeinek is a károsodását, mint az ízületet alkotó csontvégek, melyek akár elő is bukkanhatnak az elpusztult porc alól, ekkor már nincs, ami megvédje azokat, melyek így a védelmi berendezések nélkül fognak egymáson elcsúszni. A folyamat során gyulladásba kerülhetnek az ízületet alkotó egyéb részek is, mint az ízületet körbevevő tok, annak belhártyája, illetve a környező lágyrészek, melyek elégtelen működést és fájdalmat eredményezhetnek.

Milyen tünetekkel jár az ízületi kopás?

A porckopás legjellemzőbb tünete az indítási vagy reggeli startmerevség, ami 30 percnél nem tart tovább és az ízület bejáratódik a nap folyamán. A fájdalom pihenésre szűnik, éjszaka általában nincs (ez a gyulladásos folyamatokra jellemző) és az érintett ízületekre lokalizálódik. Viszont ha fájdalomelkerülő testtartást vagyunk kénytelenek felvenni, azáltal más ízületeinket illetve a környező lágyrészeket is túlterhelhetjük, ami izomfeszüléssel, merevséggel járhat, a túlzottan kímélt izmokban pedig izomleépülés, atrófia alakulhat ki.

 Az ízületi kopás kezelése

Az ízületi kopás kezelésére nem létezik oki terápia, de a tünetek enyhítésével és a beteg hozzáállásával jó eredmények érhetőek el. A gyógyszeres kezelések mellett fontos a testsúlycsökkentés és a rendszeres mozgás a fájdalmak ellenére is. Előrehaladott arthrosisnál a legmegfelelőbb mozgásformák egyike lehet az elliptikus tréner vagy a könnyű kerékpározás, úszás, illetve a terhelés és súlyok nélküli mozgatás.

Segíthetnek a fizioterápiás kezelések és a porcvédő szerek is. Végső megoldásként a műtéti eljárások kerülnek szóba, de ezeket minél később érdemes elkezdeni, mert a műtéti protézis élettartama korlátozott.

A következményesen kialakuló fájdalmak, izomfeszülések vagy elégtelen izomműködés csökkentésére, javítására célzott masszázs javasolt.

 

ÍZÜLETI GYULLADÁS (ARTHRITIS)

A gyulladás az ízületi belhártyából indul ki, ami ráterjedhet az ízület többi részére is, és később elpusztíthatja a felszíni porcréteget, majd a porcok alól előbukkanó csontvéget is.
A gyulladás fájdalommal, bőrpírral és lázzal is járhat. Az ízületi folyadék felszaporodása miatti duzzanat mozgáskorlátozottságot okoz.

Fontos, hogy lássa szakorvos, mert vannak esetek, melyek sürgősségi ellátást igényelnek. A látható tüneteken kívül a vérvétel igazolhatja a gyulladást.

Ízületi gyulladás

Ízületi gyulladások fajtái

Lehet, hogy csak egy ízület érintett, ilyen pl. a köszvényes gyulladás, de lehet szó akár fertőzésről vagy traumás estről is (pl. TBC vagy Lyme-arthritis).

Amikor 2-4 ízület érintett, az általában egy ízület megbetegedésével kezdődik, ilyenek pl. a gerincet érintő Bechterew kór vagy a krónikus gyulladással járó pikkelysömör, ami nem csak a bőrön, hanem az ízületekben is gyulladást okoz, de ide sorolhatóak, az idült gyulladásos bélbetegségekhez társuló ízületi gyulladások is.

Az autoimmun eredetű reumatoid arthritis esetén sokízületi gyulladás alakul ki, ez esetben a gyulladások szimmetrikusan helyezkednek el, a betegség krónikus és progresszív, egyre több deformitást létrehozva az ízületekben.

Az ízületi gyulladás kezelése

Az orvosi diagnózis felállítása után elsődleges az ízület nyugalomba helyezése, az ízületek középállásban rögzítése. A szteroid és nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása mellett segíthet a jegelés, hűtés, borogatás is. Infekciózus arthritis esetében antibiotikumokra is szükség lehet, rendszerbetegségek esetében alkalmaznak az immunrendszer működését elnyomó gyulladás gátlókat is.

A gyógyszeres kezelések mellett pl. reumatoid arthritisben is jótékony a fizioterápiás kezelés, valamint fontos a beteg segédeszközzel való ellátása.

Legyen szó akár arthrosisról akár arthritisről, fontos a betegek pszichés vezetése is életmódtanácsokkal való ellátása, melyeket alkalmazni tudnak, ezzel segítve mindennapjaikat és megkönnyítve betegségük elviselését.

Masszázskezelések ízületi problémák esetén

Fontos, hogy ha masszázst szeretnénk igénybe venni, soha ne akut gyulladásos fázisban menjünk el, mert ekkor nem segítünk, hanem inkább ártunk magunknak. Ez esetben a legfontosabb a nyugalom, pihenés és a gyulladáscsökkentés.

Viszont ha éppen nyugalmi fázisban vagyunk és nem észlelünk gyulladást, bátran vegyük igénybe a szakavatott masszőrök segítségét.

Ízületekre ható masszázs

Bódor Enikő

Lépj velünk kapcsolatba

Hagyj üzenetet, kérj visszahívást, amint lehet megkeresünk. Enikő és Attila

Nem olvasható? Újabb kód kérése.. captcha txt